keresztes hadak átvonulása Magyarországon: Az Eu. Ny-i részéből szárazföldön Palesztina felé vonuló →keresztes hadjáratok számára a legkedvezőbb útvonal hazánkon át vezetett. Az 1-3. hadjárat seregeinek nagy része Mo-on át vonult a Sztföld felé. - Az I. keresztes hadjárat első hullámainak teljesen fegyelmezetlen, nagyrészt „népi” seregei nem kis gondot okoztak Kálmán kir-nak (ur. 1095-1116). Elsőként 1096. V: Nincstelen (Üres-zsebű) Walter poissyi fr. lovag érkezett Mo-ra. Kevés lovasból, főként gyalogos parasztokból álló csapata szabad átvonulást kapott, s a hazánkon át vezető zarándokúton (Moson-Győr-Székesfehérvár-Tolna-Baranyavár-Valkóvár-Zimony) 3 hét alatt Zimonyba ért. Itt a seregből 16-an lemaradtak és fosztogatni kezdtek. A zimonyiak kiűzték őket, de előbb ruhájukat és fegyvereiket elvették, s a vár falára függesztették. - A következő hadat Amiens-i →Péter remete vezette. Megtartották a m. kir. kikötéseit, s rendben vonultak át az országon. Zimonynál azonban a falon függő ruhákat és fegyvereket látva 1096. VI: bevették Zimonyt, m. lakosságának nagy részét megölték, s kifosztották a várost. A hírre, hogy Kálmán kir. sereggel vonul ellenük, átmenekültek a Száván. Egy másik keresztes csapat a fr. Fulcer (Folkmár) vezetésével Szászo-on és Cseho-on át vonult. Morvao. felől érkeztek m. ter-re, s itt azonnal fosztogatni kezdtek, mire a m. seregek 1096. VI. elején Nyitra mellett körülfogták és szétverték őket. Folkmár kevés emberrel Amiens-i Péter seregét tudta követni, a többség meghalt v. Ny felé elmenekült. - Gottschalk pap és Emich leiningeni gr. a Rajna menti ném-ek között toboroztak sereget. Mosonnál kértek bebocsátást Mo-ba, s amikor ezt megkapták, azonnal rabolni kezdtek. Egy m. fiú karóba húzása miatt Kálmán 1096. VI. közepén sereggel vonult ellenük, s Fehéregyházánál körülfogta őket. Kálmán hadvezére állítólag előbb rábeszélte őket, hogy tegyék le fegyvereiket, azután nagy részüket levágta, kis részük visszamenekült ném. földre. - Az Emich gr. vezette nagyobb ném-fr. ker. hadat VII. közepén Kálmán már nem engedte be az orsz-ba, elzárva előttük Moson várát. Emich serege 6 hétig pusztította a környéket, hidat épített, s ostromolni kezdte Moson várát. Már 2 helyen rést törtek a várfalon, mikor ismeretlen okból pánik tört ki közöttük. Kálmán kir. ekkor ellentámadásba ment át, s üldözésüket Au. ter-én is folytatta. IV. Henrik ném-róm. cs. (ur. 1056-1106), aki nem helyeselte a keresztes hadjáratokat, örömmel üdvözölte Kálmán győzelmét. - Az első rendezett keresztes sereg →Bouillon Gottfried alsó-lotaringiai hg. (1089-1100) vezetésével IX. 20: érkezett, és a Duna mentén vonult át, a másik Toulouse-i Rajmund gr. vezetésével a dalmáciai tengerparton. Bouillon Gottfried Tulln városához érkezve követséget küldött Kálmán kir-hoz, majd Sopronban személyesen is találkozott vele. Kálmán szabad utat és vásárlást engedett a kereszteseknek, de a korábbi tapasztalatokon okulva túszok átadását kérte. Gottfried öccse, →Balduin feleségével és kíséretével Kálmán túsza lett, s Kálmán serege a Duna balpartján kísérte az erős keresztes sereget, mely baj nélkül ért el Zimonyba és kelt át a Száván. Toulouse-i Rajmund gr. és Aymar puyi pp., p. legátus dél-franciákból álló serege a dalmáciai tengerparton vonult végig, mely semleges zóna volt a bizánci-velencei kézen levő dalmát városok és a Kálmán kir. csapatai által megszállt horvát várak között. Itt piacok nem voltak, s a horvátok olykor rátámadtak az elmaradozó keresztesekre. -

A 2. keresztes hadjárat seregei is Mo-on vonultak át (1147. VI.). E hadjáratban kir-ok is részt vettek: VII. Lajos fr. (ur. 1137-80) és III. Konrád ném. kir. (ur. 1138-52). Előbb Konrád hada vonult át az orsz-on, meglehetősen feszült körülmények között. Komolyabb összecsapásra nem került sor, de a nagy létszámú (az általában említett 70 ezer főnél sokkal kisebb) ném. sereg barátságtalan módon vonult át az orsz-on, sok pénzt kényszerítve ki a hazai egyh-akból. Konrád tudta, hogy nincs jó viszonyban II. Géza m. kir-lyal (ur. 1141-62), s ezért elutasította →Borisz trónkövetelő ajánlkozását, ki a ném. sereggel szeretett volna az orsz-ba bejönni. Borisz ezután a fr. keresztes seregben rejtőzött el, mely a ném. után vonult át hazánkon. Géza kir. és VII. Lajos között szívélyes kapcsolat alakult ki, Lajos a m. kir. elsőszülött fia, István hg. keresztapaságát is elvállalta. A jó viszony veszélybe került, mikor kiderült, hogy Borisz a fr. táborban van. Géza követelte, hogy Lajos adja át neki Boriszt, amit a fr. kir. nem tett meg, hanem magával vitte őt Bizáncba. - A 3. keresztes hadjáratban I. (Barbarossa) Frigyes (ur. 1152-90) ném-róm. cs. ném. hada több tízezer főből állt, sok nehézfegyverzetű lovassal. Az 1189. VI: átvonuló cs-t III. Béla kir. (ur. 1172-96) barátságosan fogadta Esztergomban, majd Óbudán és Csepelen több napos vadászaton látta vendégül, a hadat nagy mennyiségű élelmiszerrel ajándékozta meg, s a Balkánon való átvonulás megkönnyítésére egy kisebb katonai egységet is rendelkezésre bocsátott. A cs. közbenjárására Béla kir. szabadon engedte fogságban tartott öccsét, Gézát, akit a cs. Bizáncba vitt magával, ahonnan nem tért többé vissza. A ném. keresztes sereg átvonulása simán ment, a cs. szigorú fegyelmet tartott seregében, s kíméletlenül bánt el azokkal, akik a lakosságnak kárt okoztak. A Száván való átkelés után 2 károkozó kereskedőt lefejeztetett, 4 szolgának levágatta a kezét. - A 4. hadjárat seregei nem vonultak át Mo-on, de a velenceiek rábeszélésére 1202. XI. 24: elfoglalták a m. kir. birtokában lévő Zára városát. B.A.

Pauler I-II. - Áldásy Antal: A keresztes hadjáratok tört. Bp. 1924. - Mo. tört. I:1984. - Századok 1984. (Ross Sweeney James: Mo. és a keresztes hadjáratok a 12-13. sz-ban) - Makk 1986.